felsőszopori Szily János

(Felszopor, 1735. augusztus 30. Szombathely 1799. január 17.) Felszopor szülötte, felsőszopori Szily János Szombathely első püspöke. Előnevét a Szatmár megyei Felső-Szopor helységtől vette. Édesanyja és lánytestvérei az evangélikus vallást gyakorolták, édesapja után lett katolikus vallású. Szülőháza a Felszopori utca 14. szám alatt volt. Szily a katolikus egyháztörténet kiemelkedő személyisége. Gimnáziumi tanulmányai Sopronban a jezsuita rend iskolájában végezte, majd a győri kisszemináriumban folyatta. 1758-ban, a teológiai és filozófiai doktori fokozat elnyerésével fejezte be római tanulmányait. Ugyanebben az évben, szeptember 3-án szentelték pappá. A győri püspök mellett udvari káplán, majd püspöki szertartó, titkár. Gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. győri kanonok, droszói prépost, őrkanonok, majd tinnini püspök. 1777-ben Mária Terézia tíz új püspökséget hoz létre, ezek egyike a szombathelyi. 1777. február 17-én Szily Jánost kinevezik egyházmegyénk első püspökének. Első feladatai között szerepelt az egyházmegye megszervezése mellett a püspöki szeminárium, a püspöki palota, a kőszegi Keltz-Adelffy árvaház felépítése. Megbízásából Hefele Menyhért tervezte az épületeket, Maulbertsch és Dorffmaister a freskókat. 1791-ben elkezdődtek a székesegyház építési munkálatai. Ebben az évben a szemináriumnak ajándékozta értékes könyvtárát, melyet a lakosok számára is hozzáférhetővé tett. Szervezőmunkájának köszönhetően 1795/96-os évben kezdődött az oktatás a líceumban. Élénk kapcsolatot tartott kora magyar irodalmával, Szombathely első könyvnyomtatóját ő hívta ide, az ő bíztatására írta meg Schönvisner István híres művét Savariáról. Pártfogója volt a művészeteknek. A magyar nyelv, az anyanyelv ápolását és használatát szorgalmazta. Igazi hazafi volt minden cselekedetében. Szülőfalujához mindig hűséges maradt. A székesegyház mellé temették. Sírköve, a mai napig látható. Szobra a szombathelyi székesegyház előtt áll.